Mi a különbség szerződés és elektronikus szerződés között?
Tartalomjegyzék
Sokan még mindig olyan babonásan ódzkodnak az elektronikus formában létrejött és hitelesített szerződésektől, mint postás a fekete macskától, pedig az sem karmol nagyobbat mint cirmos társa. Derék kézbesítőnknek inkább az e-mailtől kéne tartania, ami rövid úton veszi ki kezéből a munkát, azaz a papírleveleket. Az elektronikus levelezés előnyeiről ma már nem kell győzködnünk senkit, de egymás tenyerébe csapni még mindig gyakran „élőben” szeretünk, tollakkal és papírokkal felfegyverezve. Pedig erre semmi szükség, mert a kétféle szerződés épp ugyanannyira megfelel a célra. Nézzük meg tehát, mik a legfontosabb különbségek a papír alapú és az elektronikus eszközökkel megkötött szerződések között!
Tulajdonképpen a végeredményben semmi, ha a jogszabályok által kiírt játék szabályokat betartjuk. A legfontosabb leszögezni minden egyes szerződésnél: ahhoz, hogy érvényes legyen a szerződésünk, nagyon fontos az alakiság, mert ha a formai követelményeken bukjuk el a szerződést, az azt jelenti, hogy nincs is szerződésünk.
A papír alapon megkötött szerződéseket nem igazán kell bemutatni, hiszen szinte mindenki írt már alá szerződést a másik fél jelenlétében (nem beszélve arról, hogy postán feladva, vagy szkennelve). Ott nem merülnek fel olyan kérdések, hogy kivel és mire szerződöm, hiszen egymással szemtől szemben vagyunk. De mi történik ha soha nem találkoztam a másik féllel, mégis szerződést kell kötnöm vele.
A szerződések alakisága, azaz formai követelményei
Az üzleti életben leggyakrabban előforduló alakiság az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat (Polgári Tv.: 6:7). A magyar bírói gyakorlat egységes abban, hogy az e-mail útján létrejött jognyilatkozatok nem minősülnek írásbeli szerződésnek, viszont a mai napig nagyon sokan használják ezeket. Tisztán elektronikus úton több évtizede szerződhetünk, sőt mióta elterjedtek és könnyen elérhetővé váltak az e-mail fiókok, nap mint nap jönnek létre ezekben jogi kötelmek. Az írásbeliséghez ugyanis a Ptk. fent hivatkozott rendelkezése alapján az lenne szükséges, hogy
- (i) az e-mail tartalma visszaidézhető,
- (ii) a küldő személye,
- (iii) és a küldés időpontja pedig azonosítható legyen.
Az e-mailek automatikusan tárolódnak a levelezőrendszerben, ami a beérkezés időpontját is rögzíti, így az első és a harmadik kritérium teljesül ugyan, de a szigorú – és több szempontból kifogásolható – magyar bírói gyakorlatban kialakult álláspont miatt egy egyszerű e-mail küldője nem azonosítható egyértelműen, ezért az e-mailben tett jognyilatkozat nem tekinthető írásbelinek.
A Polgári Törvénykönyv a valódiság és hamisítatlanság követelményét nem szabályozza: ahhoz, hogy az írásbeli nyilatkozatnak minősüljön, nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát. A bíróságnak (már ha bíróság elé kerülne egy szerződés) ezért minden esetben meg kell állapítania, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e a törvényben felsorolt feltételeknek.21 (Forrás: Ptk: az írásbeliség hármas követelményét megállapító 6:7. § (3) bekezdése)
Ez a legtöbbször nem okoz problémát, mivel nem minden szerződéstípushoz rendel a jogalkotó szigorú alakiságot. Viszont vannak olyan esetek, amikor nem lesz megfelelő az e-mailben megírt szerződés, vagy az Eszerződés.hu-n keresztül megkötött írásbeli szerződés, mivel az alakiság nagyon szigorú ellenjegyzést követel meg. Ilyen lehet a teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ha egy olyan ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzés kell a szerződésünkhöz, ami nélkül érvénytelen a kötelem: ezekhez tehát mindig javasoljuk jogász segítségét.
Nagyon fontos az azonosítás (későbbi cikkben foglalkozunk vele), hogy minden szerződő fél tudja azt, hogy kivel szerződik. Ezért az Eszerződés.hu is kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és segít abban, hogy az ügyfelek tudják egymást azonosítani. Habár a legegyszerűbb azonosítási szinten is ugyanolyan joghatás kiváltására alkalmas dokumentumot hozunk létre, mégis van még a bizonytalanság az üzleti légkörben.
Elektronikus szerződés – kinyomtatva?
A végére még egy gyakran felmerülő kérdés: de mi történik ha online szerződöm, de én ragaszkodom a papírhoz és azt ki is nyomtatom. Az elektronikus szerződések kinyomtatott formában való tárolása megsemmisíti azt a bizonyítékot, mely a szerződés tartalmi sérthetetlenségét és változatlanságát garantálja, így azok kizárólag elektronikus formában tárolhatók a továbbiakban. Rendszerünk a szerződéseket iktatószámmal látja el, így ha valamelyik fél kinyomtatva tárolja őket, és nincs felkészülve az elektronikus tárolásra (melyet egyébként rendszerünk automatikusan biztosít számára egy felhő alapú fiók formájában) szükség esetén ki tudja kérni az eredeti file-t tőlünk a nyomtatott formán szereplő iktatószám alapján. Így már ő sem fog ily módon előírást sérteni, ha mégis kinyomtatva tárolja.
Összességében:
kényelmesebb elektronikus formában szerződni, mivel nem kell a másik féllel találkoznom, vagy oda-vissza küldözgetnünk egymásnak postán, vagy e-mailen a megállapodás-tervezeteket és végleges szövegeket, és a tárolást-archiválást is megoldja helyettünk a szoftver.
—-
Próbáld ki költségektől és kötelezettségektől mentesen az elektronikus szerződést, csapatunk szívesen válaszol a felmerülő kérdésekre is. Írj nekünk Facebookon!
Próbáld ki költségektől és kötelezettségektől mentesen az elektronikus szerződést, csapatunk szívesen válaszol a felmerülő kérdésekre is.
A blogposztokban megjelenő minden információ tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A blogon szereplő információ nem használható jogi tanácsadás, információ vagy vélemény helyettesítéseként.
