A szerződés megerősítése, azaz a foglaló és a kötbér rendszere fontos elemei a különböző üzleti és jogi megállapodásoknak. Ezek a Polgári Törvénykönyvben is szabályozott eszközök segíthetnek a szerződések még erősebbé tételében. Akár papíron (reméljük, hogy nem!), akár elektronikusan (ez sokkal korszerűbb megoldás) zajlanak – egy cég jogi folyamatai mindig nagyon magas fokú biztonságot igényelnek. Cikkünkben megmutatjuk, milyen eszközök állnak ehhez a rendelkezésedre!

Ahhoz, hogy cégedben a hazai jogi szabályozásoknak lehetőleg mindenben megfelelő (elektronikus) szerződéseket köthess, alapvető jogi fogalmakkal – és kockázatokkal – is érdemes tisztában lenned. Oláh Zsófia ügyvéd, a munkajogi kérdésekkel foglalkozó sorozatunk szerzője, az OPL gunnercokke Ügyvédi Iroda munkajogi csapatának vezetője. Első körben azt segít megérteni, hogy miért is érdemes foglalkoznod a színlelt szerződések problémájával, és milyen veszélyekkel járhat, ha színlelt munkaszerződésekkel kapcsolatos gyanúba keverednél.

cégnévválasztásról szóló sorozatunk első részében arról írtunk, hogy a cégnév, a kereskedelmi név, a domainnév, vagy a védjegy egészen más szakjogi területekhez tartoznak. A második részben a névválasztás kérdéséről olvashattál, eltérő szakjogi területek szemüvegén keresztül.

A cégnévválasztásról szóló sorozatunk első részében arról írtunk, hogy a cégnév, a kereskedelmi név, a domain név, vagy a védjegy egészen más szakjogi területekhez tartoznak. Azzal együtt, hogy lehet közöttük átfedés, egy adott név alkalmas lehet arra, hogy egyszerre legyen cégnév, védjegy, domain és kereskedelmi név is. De az, hogy ezen típusoknak való megfelelése milyen szakjogi területre viszi az adott kérdést, általában akkor derül ki, amikor valamilyen hasznosítási, érvényesítési kérdés merül fel.

A szerződésekhez szeretünk segítséget kérni – akár cégvezetőként kerül az asztalunkra a feladat, akár olyan munkatársként, akinek a szerződéskötés a munkaköréhez tartozik. A legtöbb nagyvállalatnál egy szerződés nagyon sok kézen és véleményezési körön megy keresztül, de amikor egyedül marad az ember a szerződéssel, és nincs, aki átnézze, bizonytalannak érezheti magát. Pedig ahogy a számlázásnál a legnagyobb online számlakezelő programokba történő regisztráció után az adminisztrátori vagy könyvelői jogosultságokat rögtön kiadjuk a megfelelő személynek, a szerződések esetén is megoldható ugyanez a fajta feladatmegosztás, és vele a biztonság.

Kiszámoltad már, hogy mennyit költenél papírra az irodában? Milyen extra költségeid lennének, ha ma is nyomtatnád (tonercsere!), postáznál (sorban állás drága ideje!) és tárolnád (egerek a pincében!) a rengeteg dokumentumot? Ma már nyilván nem így teszel, de mutatunk még néhány további költségmegtakarítási lehetőséget, ami nyitva áll előtted is.

Minél több a digitális eszköz és megoldás a világban, minél jobban fellazulnak a munkáltatói követelmények, és minél több a szabadúszó munkavállaló, annál jobban duzzad a digitális nomádok tábora is. Talán magad is ismersz laptoppal utazgató freelancereket, akik egyik nap Thaiföldről, másik nap a XIII. kerületből jelentkeznek be az online megbeszélésekre, de mindig pontosan tisztában vannak a legfrissebb felhőmegoldásokkal, hiszen azokon „élnek”.

Hogyan kell jó cégnevet választani? Mi a különbség a cégnév és a márkanév között? Egyáltalán, mire számíthat az ember, mire figyeljen, mit kell tudnia, amikor elnevezi a cégét? Erről beszélget két szakjogász az xLex tevékenységét folytató S. Horváth Ügyvédi iroda podcast-sorozatának első részében.

Szerződéskötés előtt érdemes mindig utánajárni, hogy pontosan kivel is szerződünk. Ha társasággal, azaz valamilyen céggel szerződünk, akkor már számos különböző szolgáltatás elérhető Magyarországon is, ami megmutatja az adott cég naprakész információit. Ha teljesen új partnerrel dolgozunk, ezt szinte mindig érdemes használni, nehogy egy problémás, vagy akár a megszűnés szélén álló céggel szerződjünk, és a munkánk után ne lássuk a jövedelmet.