Színlelt munkaszerződések – az átminősítés következményei
Tartalomjegyzék
Az előző cikkben pár érdekes hazai ellenőrzési adat után megnéztük, hogy miért is érdemes foglalkozni munkáltatóként a színlelt munkaszerződések kérdésével. A mostani cikkben azt vizsgáljuk, hogy mik lehetnek egy átminősítés következményei. A következő cikkben foglalkozunk majd azzal, hogy milyen esetekben történhet átminősítés, miket vizsgálnak a hatóságok és a bíróságok a színlelt munkaszerződésekkel kapcsolatban.
Elsőre talán nem tűnik logikusnak, hogy miért a lehetséges következményeket vizsgálom először, és csak utána azt, hogy mikor merül fel igazán az átminősítés kockázata. Ennek az az oka, hogy tapasztalataim szerint az egyre bővülő szabályrengetegben a cégeknek olyan sok mindennek kell megfelelniük, hogy először joggal vetődik fel bennük a kérdés, hogy mik is a lehetséges szankciók, és csak ezek ismeretében kezdenek el foglalkozni a részletekkel.
Kik vizsgálhatnak színlelt munkaszerződéseket?
A színlelt munkaszerződések kérdése több helyen is felmerülhet: vizsgálhatja a foglalkoztatás-felügyelet munkaügyi ellenőrzés keretében, az adóhatóság adóellenőrzés során és a bíróság munkaügyi perben.
A foglalkoztatás-felügyeleti (korábbi nevén: munkaügyi) hatóság vizsgálhatja és minősítheti is a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti jogviszonyt. Ha a megbízási vagy vállalkozási szerződés vizsgálata során felmerül, hogy az munkaviszonyt leplez, akkor a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy nem erről van szó. Az átminősítésen túl a foglalkoztatás-felügyelet a bírság kiszabását ezekben az ügyekben nem mellőzheti, a bírság maximuma cégek és egyéb szervezetek estén 10 millió forint, és a bírságkiszabást bizonyos esetekben a hatóság nem is mellőzheti.
Fontos tudni, hogy a színlelt munkaszerződéssel való foglalkoztatás egyben azt is jelenti, hogy a foglalkoztató elmulasztotta azt a kötelezettségét, hogy a munkaviszonyt az adóhatóság felé bejelentse. Ez két következménnyel jár:
- egyrészt a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a döntését meg fogja küldeni az adóhatóságnak,
- másrészt bizonyos esetekben az ügy hatással lehet a cég munkaügyi kapcsolatainak rendezettségére (ezzel a kérdéssel egy külön cikkben foglalkozunk majd).
Ezzel a gyors kapcsolással már el is jutottunk az adóhatósághoz, és az olvasóknak ezen a ponton meg is remegett a térde… A NAV jellemzően nem folytat célirányos ellenőrzést színlelt munkaszerződésekkel kapcsolatban. Úgy jut el a kérdéses esetekhez, hogy vagy a foglalkoztatás-felügyelettől értesül róla, vagy egy átfogó utólagos vizsgálat során tűnnek fel az adóellenőrnek a gyanús megbízási vagy vállalkozási szerződések.
Végül, a színlelt munkaszerződéseket a munkaügyi bíróság is vizsgálhatja, munkaügyi perben. Egy ilyen per tipikusan úgy merül fel, hogy a „megbízott” vagy „vállalkozó” a szerződése felmondásakor azzal fordul a bírósághoz, hogy valójában munkaviszonya állt fenn, és azt a munkaszerződésekre irányadó szabályok alapján lehetett volna csak felmondani.
Mit jelent az átminősítés?
A hatóságok és a bíróságok a szerződéseket azok valódi, a mindennapi cselekményekben, viszonyokban megtestesedő tartalma alapján minősítik. Teljesen mindegy, hogy a szerződést a felek hogyan hívják, és az sem menti meg a feleket az átminősítéstől, ha a szerződés „jól van megírva”, mert hiába tartalmaz kizárólag a megbízási vagy vállalkozási szerződésre jellemző elemeket, ha az eljárásban a tanúvallomások alapján az derül ki, hogy a munkaszerződés jellemzői vannak túlsúlyban.
Adójogi következmények
A munkaügyi és munkajogi következményekről már volt szó, a lényeget a végére hagytam: következzenek hát a leginkább aggasztó és fájdalmas következmények:
Az adóhatóság a kérdést alapvetően adó- és járulékfizetési kérdésként vizsgálja, a jogviszonyt át nem minősíti, de feltételezhetjük, hogy egy adóhatósági megállapítás után a foglalkoztató, aki megégette magát, nem nagyon fogja folytatni a munkaviszonyok bújtatását.
Az adóhatóság a megbízási vagy vállalkozási díj összegét veszi alapul, és ha a kérdéses szerződés munkaviszonyt rejt, akkor pótlólag meg kell fizetni a munkaviszonyhoz kapcsolódó általános szabályok szerinti adót, járulékokat és az esetleges bírságot is. A munkavállalónak kell megfizetnie az elmaradt személyi jövedelemadót, a munkáltatónak pedig az eredetileg a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékot a kirovási jog elévüléséig visszamenőleg.
Ezen túlmenően, ha utólagos adóellenőrzés során merül fel az ügy, akkor az adóhatóság a megállapított adóhiány összege után akár 200 százalékos adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat. A 200 százalékos adóbírság kiszabásának akkor lehet helye, ha a színlelt foglalkoztatás tudatos módon adóelkerülés céljából valósult meg. És lássuk be, mi más lehet a bújtatott foglalkoztatás elsődleges célja…?
Az adójogi határozat önmagában nem jelenti azt, hogy a munkavállaló feltétlenül munkajogi igényeket is érvényesítene. Viszont, egy ilyen adójogi megállapítástól már csak egy könnyed lépés, hogy az érintett foglalkoztatott a bíróságtól kérje, hogy állapítsa meg, hogy munkaviszonya áll fenn a kérdéses céggel vagy más szervezettel, és ha ez megtörtént, akkor érvényesítse pl. a fizetett szabadsághoz, túlórához, munkabalesettel összefüggő kártérítéshez kapcsolódó jogait.
További adójogi következmény, hogy a kérdéses megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján az igénybevett szolgáltatás utáni áfa sem vonható le, a színlelt szerződés miatt. Emellett HIPA-ban sem számolható el alvállalkozói teljesítésként a szolgáltatás.
Összefoglalva
A „kísérletezés” ebben a témában drága lehet, és ahogy az előző cikkünkben bemutattuk, a színlelt foglalkoztatás a jogi kockázatokon túli rizikókat is jelenthet, ezért ha nem vagy biztos a foglalkoztatás típusával kapcsolatban, vagy nem tudod megítélni, hogy a választásod mennyire kockázatos, fordulj szakemberhez!
A blogposztokban megjelenő minden információ tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A blogon szereplő információ nem használható jogi tanácsadás, információ vagy vélemény helyettesítéseként.
