Színlelt munkaszerződések? Kockázatok a statisztikán innen és túl

Ahhoz, hogy cégedben a hazai jogi szabályozásoknak lehetőleg mindenben megfelelő (elektronikus) szerződéseket köthess, alapvető jogi fogalmakkal – és kockázatokkal – is érdemes tisztában lenned. Oláh Zsófia ügyvéd, a munkajogi kérdésekkel foglalkozó sorozatunk szerzője, az OPL gunnercokke Ügyvédi Iroda munkajogi csapatának vezetője. Első körben azt segít megérteni, hogy miért is érdemes foglalkoznod a színlelt szerződések problémájával, és milyen veszélyekkel járhat, ha színlelt munkaszerződésekkel kapcsolatos gyanúba keverednél.

Mi is az a színlelt munkaszerződés?

„Bújtatott munkaviszonyról” szinte mindenki hallott már, sőt, szinte biztosan találkozott is vele. Akkor „bújtatunk” egy munkavállalót, amikor a munkája, tevékenysége alapján munkaszerződést kellett volna vele kötnünk, de bármilyen okból mégis megbízási vagy vállalkozási szerződést kötünk vele. Ennek az amúgy világszerte alkalmazott gyakorlatnak elsősorban az adó- és járulékfizetés elkerülése a lényege, de sokszor azért is alkalmazzák, hogy a munkaviszonyhoz társuló munkavállalói védelmet is elkerüljék.

Érdekes magyar adatok a közelmúltból

Nem véletlenül ugrott be a színlelt munkaszerződés első témaként, amikor leültem, hogy megírjam a sorozatindító munkajogi témájú cikkünket.

A napokban volt egy éve, hogy megjelent az a nagyobb felzúdulást keltő törvénymódosítás, ami miatt sok vállalkozó kényszerült elhagyni a katás adózási formát. Érdemes most megnézni, hogy milyen adatok vannak azzal kapcsolatban, hogy mi történt a (többnyire egyéni vállalkozó) katásokkal az elmúlt évben. Hányan hagyták el ezt a kedvező adózási módot, hányan lettek belőlük munkavállalók, mennyien maradtak vállalkozók és választottak más adózást, mennyi ellenőrzést végeztek a hatóságok (NAV és foglalkozás-felügyelet) velük vagy a velük szerződő cégekkel szemben és hányuknál bukkantak bújtatott munkaviszonyra?

Mi történt hát a volt katásokkal?

Gondolom sokunkat nem lep meg, hogy egészen 2023 januárjáig nem sok információ látott napvilágot ezzel kapcsolatban. Érdekességként idézem a NAV 2023-ra vonatkozó ellenőrzési tervét, amelyben az új adózási módra átálló, korábban katás egyéni vállalkozók vizsgálata a „támogató eljárások” között szerepel. Az elnevezés talán nem túl szerencsés, egy jó hangulatú adóellenőrzésről az embernek nem feltétlenül a támogatás jut először eszébe.

2023 januárjában a 24.hu cikkében részletes adatok jelentek meg a NAV válaszai alapján, amikből most csak két dolgot idéznék:

1. Míg 2022. augusztus végén 444 041 egyéni vagy társas vállalkozó volt, aki katázott, 2023. január 1-jén már csak 144 729. Közülük 180 610 lett átalányadózó, 49 572 választotta az általános szabályok szerinti adózást, és 36 807 vállalkozás megszűnt. Azt nem látjuk az adatokból, hogy hány volt katásból lett munkavállaló, de a fenti számok közvetve sajnos arra engednek következtetni, hogy kevésből. A 24.hu cikke arra is utalt, hogy “az őszi hónapok foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségvetési adóbevételeiben nem látszott ugrásszerű növekedés.”
2. Másrészt, a cikk alapján a NAV azt a tájékoztatást adta, hogy 2022-ben „18 227 katás szerződéses jogviszonyt ellenőrzött, és 45 szerződést minősített munkaviszonnyá.” Ez nem egész egynegyed százalék.

Idevágó érdekes adat még, hogy a foglalkoztatás-felügyelet (munkaügyi hatóság) 2022-ben 13 889 munkáltatót ellenőrzött, és az ellenőrzési tapasztalatokról szóló összefoglaló szerint: „Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, mely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza. Budapesten például a színlelt megbízási jogviszony keretében történő foglalkoztatás, és a színlelt módon szövetkezeti tagsági jogviszony keretében foglalkoztatottak száma és aránya jelentősen visszaszorult, de egyes call centerekben esetenként még mindig előfordul a színlelt megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás.”

Akkor most miért aggódjunk?

A fenti adatokból úgy tűnik, hogy számos olyan volt katás vállalkozó van, akiket nem szippantott fel a munkaerőpiac, akikből nem lett hirtelen munkavállaló. Ez alapján további adatok idézése nélkül is egyetérthetünk abban, hogy a magyar gazdaság szerkezete és sajátosságai miatt a színlelt munkaszerződés problémája most is elég sok céget érint hazánkban.
Ha viszont a fent idézett hatósági ellenőrzések adataira pillantunk, akár meg is nyugodhatnánk: ha ennyire kevés a hatósági átminősítés munkaszerződéssé, akkor ezt a kockázatot egy cég bevállalhatja, legalábbis egy ideig simán.
Azon túl, hogy a hatóságok vizsgálati intenzitása bármikor változhat, van három olyan szempont az átminősítés kockázatán túl, amiről ritkábban esik szó, és amit érdemes szem előtt tartani.

Cégérték, hitelképesség, és a „házinyúl” esete

1. 1. Egyrészt, ha egy cég befektetőket keres vagy már potenciális befektetőkkel tárgyal, akkor tudnia kell, hogy a színlelt munkaszerződések nagy aránya a cég értékét jelentősen csökkentheti. Nem kevés olyan példát látni, ahol a bújtatott munkaviszonyon keresztül való foglalkoztatás az adott vállalkozás működésének központi része, amiről nem lehet egyik napról a másikra áttérni munkaszerződésekkel való foglalkoztatásra. Gondoljunk csak a nagy sajtónyilvánosságot kapott platform munkavállalókkal kapcsolatos nemzetközi ügyekre, és az érintett cégek mai napig tartó vesszőfutására.
   2. Másrészt, nemcsak befektetőknél érdekes a munkavállalók száma. A legtöbb pénzintézet nem tartja „munkatársaknak” a vállalkozókat vagy megbízottakat, még ha azok állandó szerződéssel is rendelkeznek. Ennek megfelelően egy cég, aminek csak 10 munkavállalója van a 40 „egyéni vállalkozó” mellett: „csak” egy 10 fős cég egy bank szemében. Ugyanez 50 munkavállalóval már teljesen más elbírálás alá kerül mondjuk egy hitelfelvételnél. De ne álljunk itt meg: a hatóságokat sem szabad alábecsülnünk ezen a téren. Azok az algoritmusok, amikkel például a NAV dolgozik, eltéréseket keresnek az átlagtól. Így aztán egy olyan vállalkozás, aminek mondjuk 3 milliárdos eredménye van 5 fős statisztikai létszám mellett, biztosan előbb kerül az adóhatóság célkeresztjébe, mint aki ugyanezt 35 fős létszámmal éri el.
   3. Végül pedig azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak a hatóságok vizsgálhatják ezeket az ügyeket, hanem az érintett „vállalkozók” is bedobhatják a kérdést. Nagyon gyakran látjuk azt, hogy konfliktushelyzetben megbízással vagy vállalkozás keretében dolgozók kijátsszák a megbízóval szemben a színlelt munkaszerződés kártyát „érdekérvényesítési eszközként”. Ennek is nagy nemzetközi „gyakorlata” van: gondoljunk csak a Uber sofőrjeire, akik „bújtatott munkaviszony” perek sorozatával próbálnak nyomást gyakorolni a cégre. Egy hatósági vagy bírósági eljárással való fenyegetettség pedig akkor sem szerencsés, ha a megbízási vagy vállalkozási jogviszony tényszerűen akár még jól védhető is lenne.

A következő cikkben azt nézzük meg, hogy milyen következményei lehetnek egy esetleges átminősítésnek és mik szűrhetők le az ilyen esetekből tanulságként.

Többet szeretnél tudni egy olcsóbb és biztonságosabb megoldásról?

Ismerd meg az Eszerződés.hu-! És az elektornikus számlázás után válts elektronikus szerződéskötésre is!

A cikk szerzője: Oláh Zsófia

Ügyvéd, az OPL gunnercooke partnere. Zsófia 2016 óta vezeti az OPL gunnercooke munkajogi csoportját, és ezen kívül a cég kereskedelmi jogi praxisának is tagja. Csapatával elsősorban nagy- és középvállalatoknak segítenek eligazodni a munkajog és társterületei (adatvédelem, munkavédelem) kérdéseiben. Ügyfeleiknek gyakran regionálisan nyújtanak szolgáltatást az egyes közép-kelet-európai partner ügyvédeik segítségével, egyablakos rendszerben. Főbb iparágak, amelyekben ügyfeleik tevékenykednek: távközlés, mezőgazdasági termelés és gépgyártás, élelmiszeripar, felsőoktatás, ingatlanfejlesztés és létesítmény-gazdálkodás, megújuló energia, SSC-szektor. Zsófia vezeti az OPL gunnercooke pro bono és CSR tevékenységét.

Zsófia összes cikke