Tartalomjegyzék
Hogyan kell jó cégnevet választani? Mi a különbség a cégnév és a márkanév között? Egyáltalán, mire számíthat az ember, mire figyeljen, mit kell tudnia, amikor elnevezi a cégét? Erről beszélget két szakjogász az xLex tevékenységét folytató S. Horváth Ügyvédi iroda podcast-sorozatának első részében, melyet itt kivonatolva olvashatsz. A teljes beszélgetést hallgasd meg a YouTube-on! Aki kérdez: dr. S. Horváth Ágota (ipar- és szerzői jogi szakjogász ügyvéd), aki válaszol: dr. Szabó Gabriella (cég- és társaságjogi specialista ügyvéd). Az első bejegyzésből megtudod, mire figyelj, amikor cégnevet választasz, hogy az a jognak is megfeleljen.
A cégnév kulcsfontosságú egy vállalkozás számára, hiszen az azonosítást, az üzleti imázst és az ügyfelekkel való kommunikációt segíti elő. Egy jó cégnév képes érzelmeket is kiváltani az emberekben, konkrét gondolatokat és távolabbi asszociációkat, így kétségtelenül képes jobban eladhatóvá tenni a termékeket, szolgáltatásokat. Egy célcsoport sem kivétel abban a tekintetben, hogy a cégnév pozitív és vonzó hatást kell, hogy tükrözzön. Egy frappáns cégnév az ügyfélkapcsolatok és a vásárlói elköteleződés alapköve, ezt bizton állíthatom.
Általános tendencia, és ez érthető is, hogy ha vállalkozóként marketing szempontokat veszel figyelembe, cégalapításkor könnyen kiejthető és megjegyezhető nevet választasz. Mert ha a név túl bonyolult, vagy extrém, különleges, az ügyfelek és a partnerek nehezen tudják megjegyezni, kiejteni és az üzleti forgalomban nehézséget okozhat a használata is. A 2000-es évek elején dolgoztam például egy Ethan Hunt (Mission Impossible) nevezetű Kft-nek. El tudjátok képzelni, hogy nézett rám a pénztáros a benzinkúton, amikor számlát kértem?
A frappáns, könnyű, egyszerű és trendi nevek azonban fogynak. Így az egyszeri vállalkozó, aki próbál a marketingnek is megfelelni, versenyképes, hosszútávon releváns, a tevékenységi körének vagy a célcsoportnak megfelelő, ráadásul a változó üzleti környezethez is könnyen alkalmazkodó nevet igyekszik választani, egyre nehezebben tud dönteni, és a lehetőségei is szűkülnek rendesen. Ha erre még ráteszünk egy lapáttal, hogy még a jognak is meg kell felelnie, akkor jön a teljes lefagyás.
A cégnévnek két alkotóeleme van. Az egyik a vezérszó, a másik a cégforma.
A vezérszó lehet szó, szóösszetétel, mozaikszó, fantáziaszó, rövidítés, stb. Egy a lényeg, hogy a magyar ábécé betűiből és számaiból kell álljon. Ha a szó értelmes, magyar szó, akkor a magyar helyesírás szabályainak is meg kell felelnie. Idegen nyelven is lehet használni természetesen a választott cégnevet, de azt jelölni is kell a cégjegyzékben (másodsoron) és nem lehet eltérő a magyar vezérszóhoz képest sem.
A cégformák ismertek (pl. Kft, Bt, Zrt.). Itt csak annyit tennék hozzá, hogy a valóságot kell tükrözze a választás, mert a cégformák megjelölése arra szolgál, hogy tájékoztassák a piacot arról, hogy milyen felelősséget vállal az adott vállalkozás a tevékenységéért. Épp ezért a jog megtiltja, hogy például a non-profit szó a vezérszóban szerepeljen, ha egyébként a céget ettől eltérő, profitorientált tevékenység folytatására alapították.
Azzal nem mondunk újat, hogy arra, hogy a piacon megkülönböztesse egymástól a vállalkozókat. Főként adminisztratív funkciót tölt be (lásd: hivatalos ügyek), ez a neve a „gyereknek”, de bizonyos feltételek fennállása esetén lehet kereskedelmi értéke is (erről a következő bejegyzésben lesz szó), amikor mint kereskedelmi név is megállhatja a helyét a jog szerint.
Minek kell figyelnünk, amikor cégnevet választunk, hogy azt be is jegyezzék?
Azt tudni kell, hogy bár vannak ismert iránymutatások (a fentiek is ilyenek) az, hogy bejegyezhető-e egy cég neve, szubjektív bírói mérlegelés kérdése minden egyes esetben. Az eljáró ügyvéd éppen ezért, hogy csökkentse a kockázatot és ne fusson zátonyra a bejegyzési kérelem, maga is ellenőrzi a cégjegyzéket. De a pontot az ügy végére minden esetben a cégbíró teszi.
Nem utolsó sorban azt is érdemes tudni, hogy a cégnév bejegyzése nem feltétlenül fogja azt eredményezni, hogy a választott vezérszó alatt csak és kizárólag az adott vállalkozó fog tudni versenyezni. A közhiedelemmel ellentétben a cégnév, a kereskedelmi név, a domain név, a márkanév egészen más szakjogi területekhez tartoznak. Igaz lehet közöttük átfedés, de egészen más jogokat biztosítanak és másképp is kell értékelni őket. A következő bejegyzésben ezzel fogunk foglalkozni.
Ha bővebben és mélyebben érdekel ez a kérdés, szakértőnk ügyvédi irodájának YouTube csatornáján meghallgathatod a könnyen érhető, hiteles beszélgetést két gyakorló szakjogász ügyvéd között. Ipar- és szerzői jogi kérdésekben dr. S. Horváth Ágotát, cég- és társaságjogi kérdésekben pedig dr. Szabó Gabriellát hallhatod.
—-
Próbáld ki költségektől és kötelezettségektől mentesen az elektronikus szerződést, csapatunk szívesen válaszol a felmerülő kérdésekre is. Kezeld a szerződéstkötést igazán 21. századi módon! Ha kérdésed ven, írj nekünk Facebookon!
A blogposztokban megjelenő minden információ tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A blogon szereplő információ nem használható jogi tanácsadás, információ vagy vélemény helyettesítéseként.
cégnévválasztásról szóló sorozatunk első részében arról írtunk, hogy a cégnév, a kereskedelmi név, a domainnév, vagy a védjegy egészen más szakjogi területekhez tartoznak. A második részben a névválasztás kérdéséről olvashattál, eltérő szakjogi területek szemüvegén keresztül.
A cégnévválasztásról szóló sorozatunk első részében arról írtunk, hogy a cégnév, a kereskedelmi név, a domain név, vagy a védjegy egészen más szakjogi területekhez tartoznak. Azzal együtt, hogy lehet közöttük átfedés, egy adott név alkalmas lehet arra, hogy egyszerre legyen cégnév, védjegy, domain és kereskedelmi név is. De az, hogy ezen típusoknak való megfelelése milyen szakjogi területre viszi az adott kérdést, általában akkor derül ki, amikor valamilyen hasznosítási, érvényesítési kérdés merül fel.