Hogyan válasszak cégnevet? – 3. rész

Miért fontos, hogy olyan nevet válassz céged nevének, ami egyben „védjegyeztethető” is?

A cégnévválasztásról szóló sorozatunk első részében arról írtunk, hogy a cégnév, a kereskedelmi név, a domainnév, vagy a védjegy egészen más szakjogi területekhez tartoznak. A második részben a névválasztás kérdéséről olvashattál, eltérő szakjogi területek szemüvegén keresztül.
Azzal együtt, hogy lehet közöttük átfedés, egy adott név alkalmas lehet arra, hogy egyszerre legyen cégnév, védjegy, domain és kereskedelmi név is. Mégis, fontos az lenne, hogy a védjegyekre előírt szabályoknak megfeleljünk, mert ebben az esetben, utóbb, amikor hasznosítási, érvényesítési kérdések merülnek fel sem fogunk tehetetlenül állni a kérdés előtt. Ezzel foglalkozunk alább, az xLex tevékenységét folytató S. Horváth Ügyvédi iroda podcast-sorozatának alapján, aminek teljes verzióját hallgasd meg a YouTube-on!

Fogadjunk, nem tudtad, hogy mit vár el valójában Tőled a jog, ha vállalkozol!

Vállalkozóként azt kell megérteni, hogy a jog szerint ha valaki piacra akar lépni és ott versenyezni akar, akkor olyan nevet kell válasszon, hogy a lelátón a versenyt figyelő partnerek és fogyasztók egyértelműen tudják, kiről van szó. A jog nem hogy nem védi azt meg, aki nem versenyez tisztességesen és jó szándékkal, de egyenesen üldözi is mind polgári jogi, mind büntetőjogi eszközökkel. Van, amikor az sem érdekli, hogy szándékos volt-e a jogsértés. Elég itt a negligencia is, vagyis, hogy tehettél volna érte/ellene, mégsem tettél, mert bíztál a felelősségre vonás elmaradásában.

A baj az, hogy semmilyen jogszabály nem írja elő a kötelező regisztrációt, hogy az ember időben és előre foglalkozzon a kérdéssel, még kevésbé azt, hogy olyat kérdezzen meg, akinek jártassága is van a témában. Mégis számos jogszabály közvetetten felelősségre vonhat, és hogy mennyire nem ”játék” ez a kérdés, megmutatkozik abban, hogy ha jogsértésről van szó, ez a jogterület már különleges kérdésnek számít, ahol kötelező a jogi képviselet, ha vitába kerülsz és az ügy bírói asztalra kerül.

A jog abban egyértelmű, hogy az érett, felelősségteljes hozzáállást elvárja a piaci szereplőktől. Aki pályára lép, nem veszélyeztetheti más ”játékát”, nem tévesztheti meg a vevőt és olyan mezbe kell bújjon, amit a jog el is ismer: nem másé.

Erre a két dologra kivétel nélkül mindenkinek figyelnie kell, ha vállalkozik:

1. Az egyik az, hogy a név, amivel versenyezni akar és piacra lép, azonosításra alkalmas kell legyen és u.n. oltalomképes is kell legyen, azaz a jog által előírtaknak meg kell felelnie.
2. A másik pedig, hogy más korábbi jogát nem sértheti, erről pedig meg is kell tudnia győződni időben és előre.

Az előző bejegyzésben (itt) írtunk arról, hogy mi az elvárás a cégnevekkel kapcsolatosan. Ez azonban kevés, ha iparjogi oltalmat is akarunk rá szerezni, azaz le akarjuk védeni az adott nevet. Elmagyarázom miben más a kettő. Ez akkor is fontos, ha nem regisztráljuk a márkanevünket, mert valójában a jog a neki való megfelelést ekkor is elvárja tőlünk.

Kezdjük ott, hogy amit cégnévként regisztrálni lehet, az nem feltétlenül felel meg a védjegyeztetés kapcsán előírt feltételeknek.

Nézzük a különbségeket a “védjegyeztethető” márkanév és a bejegyeztethető cégnevek között!

1. Míg például a cégnevek esetében elégséges lehet a három betű eltérés más cégének nevétől, ahhoz, hogy azt simán bejegyezze a cégbíró, védjegy jogi szempontból már nem mindegy, hogy mi a három betű. Például, hogy az/azok magas, vagy mély magánhangzó(k)-e, néma mássalhangzó(k)-e az adott szóban/szavakban, ráadásul itt simán lehet, hogy a betűk esetleges cseréjével a végén ugyanarra jutunk és nincs eltérés érdemben. (Pl: Manna – Mapana. Cégnév szempontjából fel sem merül, hogy ez ütköző lenne és a két név sértené egymás jogát, védjegyjogi szempontból viszont ez simán lehet jogsértő és bitorlás.)
2. Védjegyjogi szempontból nem fontos a helyesírás, a cégnevek esetén viszont erre figyelni kell. Fel szokott merülni kérdésként, hogy ha helytelenül írom, akkor más lesz-e a márkanév védjegy szempontjából, de sajnos nem. Attól, hogy mi helytelenül/helyesen írjuk, a másik jogát ugyanúgy sérthetjük, ez nem számít a védjegyek esetében. Így az eltérő és közbeiktatott írásjelek sem feltétlenül segítenek (pl.: kötőjel, perjel, stb.), ahogy az sem, ha kiejtés után írjuk az adott szót.
3. A védjegyek világában nyugodtan lehet használni idegen nyelvi szavakat a márkanév megválasztásakor, a cégnevek esetében ez már nem feltétlenül van így. De ez nem segít akkor, amikor egy márkanév mellett döntünk, ha a választott szó magyarra fordítva leírja a tevékenységet, szokásos, köznyelvi szavakat használ szóként, vagy akár szóösszetételként. A közszavak nem védhetőek. Még úgy sem ha teszünk hozzá még egy jelzőt, ami ugye ugye szintén közszó (pl: Friss Pékség).

Akkor hogyan válasszunk márkanevet?

A kreativitás itt is a barátunk. És ehhez nem kell értelmetlennek lennie a szónak. Egy jól csengő, nem közszó elemekből álló szókapcsolat például jó szokott lenni (pl: Steakesegyház – étterem).

Ez a kérdés azonban – meg merem kockáztatni – az esetek jelentős többségében szinte soha nem egyszerű, leginkább szakjogi jellegű. Főleg nem a marketinges asztala (a közhiedelemmel ellentétben), már ha védhető márkát szeretne valaki építeni. Különben miért invesztálna erőt, pénzt, időt vállalkozásába? És mivel szakkérdés, hozzá kell tenni azt is, hogy nagyon kevés cégjegyző ügyvéd képes megvizsgálni az adott, bejegyzésre szánt cégnevet, hogy az a jog szerint a versenyben védhető-e is egyben.

Ilyenkor szokott az a tűzoltó megoldás születni, hogy kombinálják a levédésre szánt márkanevet egy grafikával (logó), de ez általában nem segít. Sőt, még nehezítheti is a helyzetet, ha nem hozzáértő kezében van az ügyünk. Ugyanis itt már nemcsak a szavakat tekintve ütközhetünk össze mással a piacon és sérthetünk jogot. Ha a grafika is bejön a képbe, vagyis már nemcsak a szó/szavak részére kell figyeljünk hanem arra is, hogy mi a logó, lehet, hogy a szó eltérő, és még el is tudjuk kerülni a jogvitát, mégis a grafika azonos lesz, vagy annyira hasonlít egymásra, hogy az már összetéveszthető.

Ezért nem mindegy, hogy ki és hogy végzi el az előzetes vizsgálatot a márkanevet, logót tekintve és milyen tanácsot ad nekünk, hogyan kell változtatnunk ha problémás lehet a márkanév/ márkamegjelenés választásunk.

Sok esetben ezen igyekeznek spórolni a vállalkozók azzal, hogy neten tájékozódnak, kutatni próbálnak az adatbázisokban egyedül. Valójában viszont fogalmuk sincs róla, hogy mit kell nézniük ahhoz, hogy el lehessen kerülni az esetleges konfliktusokat, kockázatot. Ehhez ugyanis külön szakjogi elméleti és peres gyakorlati tudás kell. Ahogy szoktam mondani: meg lehet nézni egy YouTube videót arról, hogy hogyan kell agyat műteni, de attól még senki nem fogja tudni megműteni magát, vagy a házastársát.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a grafikusnak vannak szerzői jogai is. Az sem mindegy, hogy arra szereztünk-e felhasználási jogot ténylegesen és érvényesen, különösen a szerzői jogi törvényi változás tükrében (erről lesz később szó).

Én úgy látom több ezer vállalkozónak már segítve, ennyi jogvédett márkanév és logó után, hogy a probléma az, hogy egyre könnyebb vállalkozni. Így már csak statisztikailag is a jól csengő márkanevek fogynak. A grafikák a “divat” függvényében bár változnak, de azok is igen kevesek tudnak lenni, különösen, ha éppen a minimalista design, vagy a letisztult tipográfiai megjelenítés a trend.

Ezt tanácsolja szakértőnk:

1. Minden esetben mielőtt cégnevet választasz, ellenőriztesd le, hogy a választott név megállja-e a helyét védjegyként is. Utóbbinak (védjegy) ugyanis, ha megfelel, előbbivel (cégnév) sem lesz gond.
2. Minden esetben olyat kérdezz meg, aki ért is ehhez a jogterülethez. A hivatali szolgáltatások többsége, vagy a nem megfelelő szakjogi tudás semmire nem jó, ha tényleg bajba kerül az ember. A hivatalok egyébként sem adhatnak jogi tanácsot. Felelősséggel sem tartoznak érte. Nem szakjogász ügyvédeket alkalmaznak. Az a dolguk, hogy segítsék a regisztráció folyamatát. És persze bíráljanak, ha kell. De azok, akik erre jogosítványokkal rendelkeznek azonos ügyben, előzetes véleményt nem adhatnak ki, mert így sérülne az igazságszoltatás működésével kapcsolatos elvek összessége. Az meg ugye kicsit fontosabb, mint csak 5 percben a pokol útját a jószándékkal stikában kikövezni.

Ha mélyebben érdekel a téma, szakértőnk ügyvédi irodájának YouTube csatornáján meghallgathatod a könnyen érhető, hiteles beszélgetést két gyakorló szakjogász ügyvéd között: ipar- és szerzői jogi kérdésekben dr. S. Horváth Ágotát, cég- és társaságjogi kérdésekben pedig dr. Szabó Gabriellát.

Próbáld ki költségektől és kötelezettségektől mentesen az elektronikus szerződést, csapatunk szívesen válaszol a felmerülő kérdésekre is. Írj nekünk Facebookon!

Többet szeretnél tudni egy olcsóbb és biztonságosabb megoldásról?

Ismerd meg az Eszerződés.hu-! És az elektornikus számlázás után válts elektronikus szerződéskötésre is!

A cikk szerzője: Dr. S. Horváth Ágota

Több szakjogi végzettsége mellett főként infokommunikációs szakjogászként dolgozik. Informatikai jogra, ipar- és szerzői jogra szakosodott. Az ország egyik legnagyobb jogvédő, a vállalkozások márka, termék és szerzői jogait itthon és külföldön védő xLex-et vezeti. Nagyszámú peres, alternatív vitarendezési gyakorlattal rendelkezik. Az Internetszolgáltatók Tanácsának “domain bírója”. Gazdasági mediációt egyedülállóan eredményesen gyakorolja. Széleskörű iparági tapasztalata és képzettsége multidiszciplinálisan integrált, nemcsak szakjogi megoldásokat biztosít. Tanult pszichológiát, szociológiát, verseny-, üzleti stratégiáit, gazdasági ismereteket. 2016-ban a Wolters Kluwer szellemi alkotások joga, 2017-ben alternatív vitarendezés kategóriában az "Év jogásza" díjjal jutalmazta. A METU Szerzői jogok a kreatív iparágban tárgy egyetemi oktatója. A mesterséges intelligenciát, integrálható informatikai eszközöket, biztonságosan és eredményesen alkalmazza, kutatja, publikálja.

Ágota összes cikke