Tartalomjegyzék
A cégnévválasztásról szóló sorozatunk első részében arról írtunk, hogy a cégnév, a kereskedelmi név, a domain név, vagy a védjegy egészen más szakjogi területekhez tartoznak. Azzal együtt, hogy lehet közöttük átfedés, egy adott név alkalmas lehet arra, hogy egyszerre legyen cégnév, védjegy, domain és kereskedelmi név is. De az, hogy ezen típusoknak való megfelelése milyen szakjogi területre viszi az adott kérdést, általában akkor derül ki, amikor valamilyen hasznosítási, érvényesítési kérdés merül fel: ezzel foglalkozunk alább Az xLex tevékenységét folytató S. Horváth Ügyvédi iroda podcast-sorozatának első részét, ami alapján a bejegyzés született, hallgasd meg a YouTube-on!
A címben kérdés megválaszolásához először tisztázzuk, hogy melyik mit jelent.
Ha egy vállalkozás egy meghatározott név alatt piacra lép, akkor az alatt tudjuk azonosítani is. Egy üzleti/kereskedelmi név általában utalást tesz arra is, hogy mi az adott gazdasági tevékenység, amit a vállalkozás folytat, de ez korántsem elvárás ebben az esetben. A kereskedelmi név viszonylag szabadon választható, még az sem kizárt, hogy közerkölcsbe ütközzön. A névválasztással akkor lesz csak gondunk, ha azt regisztrálni is akarjuk, ezzel kvázi láthatóvá téve a jog szeme előtt az adott tevékenységet.
Egy korlátja van a választásunknak. Hogy az adott kereskedelmi nevet (vagy ahhoz annyira hasonlót, hogy azzal összetéveszthetőek vagyunk), korábban használta-e már valaki a piacon. Az, hogy a később piacra lépőhőz képest a korábbi használó mennyivel van erősebb pozícióban és védi meg a jog erősebb eszközökkel, azon múlik, hogy szerzett-e, tud-e rá jogosult magának kizárólagos jogvédelmet abiztosítani. És itt ne tévedjünk, ez utóbb orvosolható, ha megfelel a jog által előírt feltételeknek.
Itt elágazik az út, bár igaz, járható párhuzamosan is.
A cégnév bejegyzésével cégnév-védelmet lehet szerezni. Ez épp olyan, mint az ember saját nevének védelme és nem csak a cégjog, hanem a polgári joghoz (is) tartozó jogterületre lép a kereskedelmi név, ha azt regisztráljuk.
Emellett, vagy akár önmagában a cégjegyzéki bejegyzés nélkül lehet ”védjegyeztetni” is a cégnevet. Így lesz már az iparjog szakjogi területéhez tartozó jogvédelmi eszköz is a kezünkben, ahol egyébként a legtöbb és legnagyobb jogvédelmet biztosítja jogunk rendszere.
Van ennek a kérdésnek természetesen versenyjogi vonatkozása is. De ez a szakjogi terület inkább akkor szokott felmerülni, ha a cselekmény, amivel az adott név érintett lesz, tisztességtelen magatartásként vizsgálandó-e.
Minél több regisztráció történik, minél több helyre véssük azt be, hogy az adott választott név hozzánk tartozik, a jog is több eszközt ad a kezünkbe, hogy ha baj van, akkor fel tudjunk lépni.
Ha kereskedelmi név megfelel a cégjogi elvárásoknak, cégjegyzéki regisztrációt kaphat. Itt már elvárás a megkülönböztőképesség, az előző bejegyzésben írtuk, hogy mit kell ezzel kapcsolatosan tudni.
Ha a regisztráció sikeres, a cégnév arra szolgál, hogy azonosítsa a jogi entitást, így lesz például egy vállalat vagy egy cég hivatalos neve is. A cégnév aztán a kereskedelmi forgalomban hivatkozott lesz a hivatalos dokumentumokban, például szerződésekben feltüntetjük. A cégnév így fogja azonosítani az adott entitást (vállalkozást).
Az entitás (úgy képzeljük el, mint egy embert) védelme kapcsán szokott lenni a legtöbb félreértés. A cégjog ugyanis csak a cég regisztrációjával foglalkozik leginkább és annak megszűnésével kapcsolatos előírásokkal, eljárásokkal. A belső működésre a társasági jog ad iránymutatást, a név védelme, a név mögötti entitás üzleti érdekei, tevékenysége, a vállalkozás védelme már egészen más jogterületekhez tartozik.
Az egyik ilyen jogterület pedig (és főleg ez a jogterület az, amely tárgyalja ezt a kérdést, ha névvédelemről van szó) az iparjog szakjogi területe.
Az iparjog szakjogi területén a nevek jogi oltalmát a védjegyek biztosítják. A név mellett többségében tudott, hogy ”levédhetőek” a vállalkozáshoz kapcsolódó szimbólumok, szlogenek, logók is. Sokszor előfordul, hogy ezek nélkül le sem tudjuk ”védeni” az adott márkanevet.
A védjegy jogosultságot ad a jogosultjának arra, hogy másoknak megtiltsa ugyanazon vagy hasonló nevek, szlogenek, jelzések használatát, de itt már fontos, hogy csak az azonos vagy hasonló termékek vagy szolgáltatások körében (árujegyzék).
A védjegy országon belüli jogvédelmet biztosít. A konkrét jogi követelmények, regisztrációs folyamatok és a névválasztás szabályai eltérhetnek országonként és jogrendszerenként. És a köztudomással ellentétben nemcsak márkanevet, szlogent vagy logót lehet ”védjegyeztetni” hanem számos lehetőség adott még a termékek védelmére is, a vállalkozás által biztosított értékajánlat piaci védelmére.
Fel szokott még merülni ebben a körben a domain név.
Ez egy internetes cím, amely azonosítja és elérhetővé tesz egy adott webhelyet az interneten. A domainnév alatt érthetjük a webhely URL-jét, például a www.google.com formátumot. A domainnév nem egy jogi entitás, hanem az online jelenlét és az internetes kommunikáció alapvető eleme.
Egy ”pont”, ahol az adott tartalom elérhetővé válik, amit a jogosult közzétesz azon.
Az, hogy egyébként kereskedelmi név is egyben, vagy alkalmas arra, hogy a cégjegyzékbe mint vezérszó is bejegyzésre kerüljön, ”védjegyeztethető” ehhez képest többlet, de semmiképpen sem feltétele a domain regisztrációnak.
A domainnevek választása során épp úgy, mint a kereskedelmi nevek esetében, sokkal tágabb a választás lehetősége és épp ezért sokkal nagyobbat is lehet tévedni, ami még jobban fájhat, mivel lassan mindenki online térben (is) vállalkozik.
Azt kell megérteni, hogy a domainnevek választása esetén látszólag nem szabályozott a kérdés. De ez ebben a formában nem igaz, mert – ahogy fent láttuk – más szakjogi területek ezt megteszik épp elég szigorú szabályok mentén.
Akárcsak a kereskedelmi nevek esetében, itt is csekély mértékben kell figyelembe venni a megkülönböztetőképességet. Az eltérő kiterjesztés (.eu vagy .hu, vagy .com) például elégséges lehet a regisztrációnál. És épp ez a legnagyobb csapda benne, ahogy én látom, a vitás eseteket ismerve.
Mert az egy egészen más szakjogi kérdés, hogy a választás sérti-e más jogát. Ugyanis ha korábban a domainnévhez hasonló vagy azonos név alatt más már folytatott tevékenységet a piacon, például kereskedelmi név, cégnév, vagy védjegy alatt, az ő joga lesz az, ami kizárja számunkra a domainnév választását és használatát.
Itt is egy regisztrációval használt névről van szó. Akárcsak a cégnév esetében, a cégjog, a domainnevek esetében a domain regisztrációs szabályzatok is inkább a bejegyzésről, eljárásokról, utóbbi esetében az alternatív, bírósági eljáráson kívüli vitarendezésről szólnak leginkább. (Erre egy későbbi bejegyzésben még vissza fogunk térni)
Mint látható, a kérdés sokrétű problémát vet fel, de igyekszünk a kérdéseket is sorjában tisztázni. A következő bejegyzésünk arról fog szólni, hogy mitől lesz egy cégnév egyben alkalmas arra is, hogy védjegyeztethető legyen..
Ha mélyebben érdekel a téma, szakértőnk ügyvédi irodájának YouTube csatornáján meghallgathatod a könnyen érhető, hiteles beszélgetést két gyakorló szakjogász ügyvéd között: ipar- és szerzői jogi kérdésekben dr. S. Horváth Ágotát, cég- és társaságjogi kérdésekben pedig dr. Szabó Gabriellát.
Próbáld ki költségektől és kötelezettségektől mentesen az elektronikus szerződést, csapatunk szívesen válaszol a felmerülő kérdésekre is. Írj nekünk Facebookon!
A blogposztokban megjelenő minden információ tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A blogon szereplő információ nem használható jogi tanácsadás, információ vagy vélemény helyettesítéseként.
cégnévválasztásról szóló sorozatunk első részében arról írtunk, hogy a cégnév, a kereskedelmi név, a domainnév, vagy a védjegy egészen más szakjogi területekhez tartoznak. A második részben a névválasztás kérdéséről olvashattál, eltérő szakjogi területek szemüvegén keresztül.
Hogyan kell jó cégnevet választani? Mi a különbség a cégnév és a márkanév között? Egyáltalán, mire számíthat az ember, mire figyeljen, mit kell tudnia, amikor elnevezi a cégét? Erről beszélget két szakjogász az xLex tevékenységét folytató S. Horváth Ügyvédi iroda podcast-sorozatának első részében.